NEGYVENHÁROM
Corran átfordította a Fejvadászt a jobb oldali szárnyvégen, és hátrahúzta a fékszárnyakat. Visszavette a hajtóművet is, és lelassítva a gépét, szűk fordulóba kezdett. Kiegyensúlyozott, majd elengedett két lövést, amely sebesen átszelte a TIE-csillagvadász és a közte lévő távolságot. A skubi azonban félrehúzott, és berohant a feketeségbe, ami egykor a hengeres épület egyik emelete volt.
Corran lejjebb ereszkedett, azután egy nyújtott fordulóval a komputerközpont fölé került.
- Itt Vadász Vezér, kinek kell segítség?
A komból Asyr hangja hallatszott.
- Öt újabb elfogó közeledik. Várható érkezésük öt perc múlva.
- Vettem, Ötös - Corran a szkennerre pillantva meglátta a szóban forgó köteléket. - Próbáld meg erre terelni őket!
- Ahogy parancsolod, Vezér.
Corran keleti irányba fordulva lassú hurokba kezdett. Hirtelen egy vakító fényoszlop tört elő a sötétségből, és az egyik Pazar, oszlopsorral, árkádokkal gazdagított homlokzatú épületre vetődött. Az épület lassan fénybe öltözött, mígnem úgy ragyogott, mint valami tűztorony. Egy pillanatra úgy tűnt, a Császári Palotával akarja felvenni a versenyt.
Azután olvadni kezdett.
Először az ablakkeretek lágyultak meg, majd a benti, felforrósodott levegő valósággal kirobbantotta az ablaktáblákat. A tető lángba borult, acél ajtószárnyak izzottak fel, és a földre zuhanva szikraesőt hányva omlottak porrá. Az oszlopok összeroppantak, az épület sarkai megrogytak.
Először úgy látszott, a helyén összeroskad, azután középtájon megduzzadt, és mint a kitörő vulkán robbant fel. a belsejében megolvadt oszlopok és födémek úgy mállottak szét, mint a forró vízben úszkáló zöldségdarabok. A gőz vastag oszlopban szállt felfelé, a hidegebb légrétegek felé. A terjedő pára egyre sötétebb színt öltött, s Corran a belsejében meglátta az első villámokat.
Az első villám a Császári Palotába csapott bele. Corran hangosan felnevetett.
- Még az elemek is a Birodalom halálát kívánják!
Megnyomta a kom gombját.
- Remélem, hallasz, Wedge! Jó kis vihart kotyvasztottatok idekint.
***
A Coruscant holografikus képe most változni kezdett Uwlla Iillor előtt, a Corusca Rainbow parancsnoki hídján. A kettős pajzs alatt vörös vihargóc terült szét, éppen a Császári Palota régiójában. Sárga fényfoltok jelezték a villámokat, a számuk egyre nőtt, mígnem a vihar közepe folyamatos aranyszínben ragyogott.
Jhemiti feléje fordult.
- Úgy tűnik, heves viharnak nézünk elébe.
- Gondolom, a legnagyobbnak, amit a Coruscanton valaha is láttak - előrehajolt, és félig behunyt szeme mögül leste a látványt. - Biztosan a Zsiványkommandó keze van benne. Ez hatalmas fegyver lehet, de roppant nehéz irányítani.
A kalamári bólintott.
- Talán a jedilovagok...
- Tudnák irányítani? Kétlem, hogy akár a császár is tudott volna irányítani egy ekkora vihart. Ezt jó jelnek tartom, mert ennek még a birodalom sem tudja útját állni.
A belső pajzs vibrálni kezdett, majd elsötétült. Jhemiti a hologramra mutatott.
- Nézd, a pajzsok eltűnnek.
- Talán - Iillor a kronométerre pillantott. - Öt percünk van. Kezd el felfűteni a generátorokat.
Jhemiti félig becsukta a szemét.
- De a pajzsok...
- A pajzsok még állnak - pillantott Iillor hűvösen a másodtisztjére. - Hagyunk időt a Zsiványoknak, hogy befejezzék a munkájukat, de ha nem sikerül nekik, elvégezzük a miénket.
***
Miután Gavin jelentette, hogy minden rendben, Wedge megkerülte a sarkot, és a komputerterembe sietett. Mivel a konstrukciós droidnak ugyanolyan védelmi berendezése volt, mint a központnak, Miraxnak, Iellának és neki már volt alkalmas légzőmaszkja. Megállás nélkül ment a munkaasztalig, amelynél Winter tevékenykedett. Iella és Mirax védelmi pozíciót vett fel az ajtónál.
- Hogy haladtok?
Tycho felé fordult, de Winter tovább verte a billentyűket- Jól is, rosszul is. A vihar olyan heves, hogy letépte a légballonokat a pányváikról, és elsodorta őket. Ami jó, hogy a belső pajzs már nem áll. Sajnos azonban a leállását egy komputerhiba okozhatta. A vihar megrongált néhány generátorállomást, de a szomszédosak átvették a feladatukat.
Wedge a szemöldökét ráncolta.
- Azt akarod mondani, hogy a leállt pajzs is energiát fog kapni a hálózaton át?
Winter bólintott.
- Senki nem tud erről a háttérhálózatról. Mivel mostanáig nem folyt bennük áram, azok sem tudtak róla, akik a vezetékek megcsapolásával szoktak energiát lopni. Lényegében ez egy új energiahálózat. Bizonyos szervizmunkálatokhoz le lehet kapcsolni egyes részeit, de a felső pajzsé semmi szín alatt.
Ez nem jó. Wedge a munkaasztalra támaszkodott.
- Le tudnád hívni ennek a hálózatnak a rajzát?
- Nem hozzáférhető.
Emtri fűrakodott közéjük.
- Ha javasolhatnám, uram...
- Kérlek, ne, Emtri!
- A villám a legrövidebb úton halad a talaj és a felhő között. A hálózat egy-egy villámcsapás alkalmával úgymond léket kap, és az áram elfolyik. Pontosabban azokon a pontokon feszültségesés következik be. Ha kellő számú villámot figyelünk meg, felderíthetjük a hálózatot.
Winter ujjai vadul táncoltak a billentyűzet felett, a bolygó holografikus képe most térképszerűen szétterült, s itt-ott aranyszínű pöttyök villantak fel rajta. Winter felnagyította a Palota környékét. A képen az apró felvillanásokból gyorsan kirajzolódott a hálózat sémája. A kintről hallatszó dörgésekkel egy időben a térképen fekete foltok jelentek meg.
Tycho egy gócpontra mutatott, amiből a többinél nagyobb számban ágaztak el az aranyszínű villanások.
- Az ott egy alállomás lehet, amolyan elosztó. Ennek a viharkeltésnek az egyetlen célja az volt, hogy működésképtelenné tegye az erőműveket. Ez itt sebezhetetlennek látszik. Ennyit a tervünkről.
Wedge a fejét rázta.
- Csakhogy a földelés, amely megóvja a villámoktól, nem védi meg a rakétáinktól. Winter, meg tudnád határozni a pontos helyét?
- Megvan.
Tycho Wedge-re pillantott.
- Oda akarsz küldeni valakit ebben a viharban?
- A légisiklóban, amivel jöttem, nincsenek rakéták, különben magam mennék.
- Igen, de te koréliai vagy. Neked fogalmad sincs, hogy némely dolgot mennyire nehéz véghezvinni.
- Ez igaz.
- Tehát Corrant küldöd.
- Ez is igaz - veregette meg Wedge Tycho vállát. - Nincs olyan pilóta, aki átrepülne egy villámon, de előbb fogadnék Corranra, mint ellene.
***
Corran megfordult a gépével, és a Winter által meghatározott irányba állt be.
- Azt akarod, hogy oda repüljek? - távolabb a villámok összefüggő falat alkottak. - Az egy nagyon ronda hely.
- Vettem, Corran, de meg kell csinálni. Kapd össze magad! A célpont kétszer akkora, mint a kábelalagút volt a Borleiason.
- Ó, ezzel kellett volna kezdened - mondta Corran, és már nyomta is a gyorsító karját. - Elindultam.
- Négy perced van.
- Majd észben tartom.
Corran leereszkedett a gépével, és amennyire csak tudta, megközelítette a durabeton úttestet. A vihar mostanra komoly szelet gerjesztett, de az épületek megtörték a lendületét. A kereszteződéseknél így is megló dult a járműve, és amikor egy nagyobb útelágazáshoz ért, akkora lökést kapott, hogy időbe telt, mire egyenesbe hozta a gépét.
A céltól két kilométer távolságban megemelte a gépet, és kihúzott a város útvesztőjéből. Itt már sűrű zápor áztatta, s oly erővel ostromolta a pilótafülke falát, hogy Corran csak akkor vette észre, hogy lőnek rá, amikor a műszerfalon a pajzs szenzorja zöldből sárgába váltott. Egy pillantás a hátsó monitorra, és már látta is a két interceptort.
Corran éppen ereszkedni akart, de most letett a szándékáról. Jobbra fordult, és az energiát rákapcsolta a repulzor generátoraira. Abban a pillanatban a gépe puskagolyóként röppent felfelé az épületek között. Ha kilövöm az erőművet, világítás nélkül maradnak
Mögüle robbanás hallatszott, a monitorja pedig arról árulkodott, hogy már csak egy sanda van a nyomában. A mellette elsuhanó zöld fények - bár célt tévesztettek -, arról árulkodtak, hogy a birodalmi pilóta érti a dolgát. Corran a bal szárnya fölött átfordulva megkerült egy épületet, majd egy 180 fokos orsóval egy másik épület mögé húzott. Ez a nyolcas manőver annyira megzavarta az üldözőjét, hogy maradt ideje a célponttal foglalkozni.
A Fejvadász vadul átvágott a kakofonikus vihar villámerdején. Corran tudta, hogy egy villám elől nem tud elugrani - az az egyik pillanatban ott van, a másikban sehol. A fényüknél mindenesetre kitűnően tudott tájékozódni. E tekintetben tehát még a segítségére is voltak, jóllehet tudta, elég egyetlen csapás, és a gépe irányíthatatlan marad. Én meg megsülök vagy meghalok - vajon melyik lesz előbb?
Légörvény rázta meg a gépét. A botkormány ki akart ugrani a kezéből, de erősen megmarkolta. Kénytelen volt lelassítani, különben a gép önálló életet kezd, és nem tudja kézben tartani az irányítását.
Újabb lézersugarak húztak el mellette. Az örvényben legalább nehéz célpont vagyok A kormányt erősen balra nyomta, azután egy jobb orsó után újra balra. Két másodperc elteltével megismételte az orsót, majd visszahúzta a kormányt. Ezzel pontosan egy vonalba került az interceptorral. A gyors fordulók időt vettek igénybe, ezalatt a sanda közelebb ért. Corran lényegében mögötte bukkant fel, s így csak lőnie kellett.
A hamvasztó lövedéke letépte a birodalmi vadász jobb szárnyát. Bukdácsolva sodródott ki Corran tűzvonalából. Corran utánamehetett volna, hogy végezzen vele, de most éppen a megfelelő pozícióban volt a célponthoz viszonyítva, ezért inkább átkapcsolt robbanólövedékre. Mindet beélezte, és zuhanórepülésben a célpontra vetette magát. A célkeresztet a császár tiszteletére állított emlékoszlop talapzatára irányozta, azután elengedte a lövést.
A robbanás pontosan az oszlop talapzatánál következett be, s egy pillanatra az emlékmű árnyékát a Császári Palotára vetette. Azután megrogyott, és összeomlott. A talajra hullva ezernyi darabra esett szét, de Corran nem figyelt meg szekunder robbanásokat. Szétlőttem egy emlékművet, ennyi. Talán még egyszer rá kéne repülnöm.
***
Wedge a térképet nézte. Látta a lövést, a robbanást, de azután semmi nem történt.
- Mi ez? Most eltalálta, vagy nem?
Winter bólintott.
- Pontosan, ahol kellett, csak erőtlen volt a lövés. Éppen csak megkarcolta a külső burkot. Még egy-két lövés elkelne ugyanoda.
Tycho a fejét rázta.
- Elég lesz oda egy is, mert már csak annyi rakétája van.
Wedge a térképen köröző zöld interceptorikonra mutatott, amely egyre közeledett Corran vörös Fejvadászikonja felé.
- Feltéve, ha módjában lesz még egyszer lőni. Nem tudsz csinálni valamit azzal a sandával, Winter?
- Az a sanda segített meghatározni a célpontot. Azt akarod, hogy teljesen megvakuljunk odakint?
- Nem, dehogy - Wedge egy percig elgondolkodott. - Tőle fejed le a céladatokat? Ismered a kódját?
- Másképpen nem menne. Lényegében benne vagyunk a birodalmi számítógéprendszerben, így könnyen hozzájutok bármihez.
- Jó. Van egy ötletem. Lépj be a Coruscant Forgalomirányításba, és a Taxi Hangár karbantartási programját írd át az ő számára - Wedge kézbe vette a komját. - Corran, figyelj rám! A lövésed jó volt, de a következővel nagyobb csomagot küldj! Mondom, hogyan...
Corran eltátotta a száját.
- Vettem, Wedge - megnyomott néhány gombot a műszerfalán. - Telemetria indul. Tudod, te mindig az én adataimra alapozol. Nem kéne nyomkeresői bonuszt kapnom?
- De, majd visszamenőleg kifizetlek. Sanda van a nyomodban. Készülj fel!
- Ahogy parancsolja, uram - Corran szélesen elvigyorodott. A főnök, tehát azt akarja, hogy egészen közel merészkedjek, de azért ne égessem meg magam. Corran önkéntelenül is a melléhez nyúlt, de a medaliont nem találta. Füttyösnél van. Pedig most itt volna rá szükség.
Miközben újra rárepült a célpontra, hagyta, hogy a sanda a nyomába eredjen. Kissé lazított kezének szorításán, annyira, hogy a légörvény megbillentse a gépét. Körülötte zöld lézerfények táncoltak. Hüvelykujjának könnyed pöccintésével az elülső pajzs energiáját is a hátsókra koncentrálta, majd megragadta a kormányt, és 90 fokkal balra fordult. Zuhanni kezdett, de készen állt, hogy az utolsó pillanatban felkapja a gépet.
Becélozta a gödröt, amit az előbb vágott a talajba.
- Kontroll, három, kettő, egy! - megnyomta a ravaszt, majd hátrahúzta a kormányt. - A lövedék útban van.
***
Winter megnyomott egy gombot az adattábláján.
- Kapcsolat megvan és folyamatos.
***
Iillor kapitány Jhemitire pillantott.
- Harminc másodperc és visszaszámlálás. Ha jelzek, a gravitációs kút generátorát állítsd teljes kapacitásra.
Corran robbanólövedéke elindult a célpont felé. Rövid utat kellett megtennie, de ezalatt a beléje épített célzókomputer a célszenzor adatait összevetette a távolságadatokkal, hogy eldöntse, mikor kell robbannia. Minderről jelentést küldött Corrannak. Egymilliomod másodperc elég volt ahhoz, hogy a szükséges pályamódosítást elvégezze, és a visszajelentse a Fejvadásznak.
Corran gépe pedig az adatokat visszaküldte Winter adattáblájának, ahol egy nanoszekundumig megállapodott, majd bejutott a Birodalmi Adatbank számítógépébe. Ott számos rendszeren át bekerült a Coruscant Forgalomirányítás számítógépébe. Végül a Taxi Hangár és a karbantartás gépébe, ahol hibaüzenetként jelent meg, s mint ilyet, a számítógép figyelmeztetésként elküldött a Corran nyomába eredt sandának is.
A számítógépek roppant előnye, hogy mindezt az ember közreműködése nélkül végzi el. Ha egy X-szárnyú pilóta le akar szállni valamelyik dokkban vagy hangárban, a szükséges pályaelemeket az R2-ese számítja ki helyette. Mivel a TIE-gépekben nincs R2-es egység, az ő esetükben más módon jut el a komputerbe az irány és a sebességadat.
Ebben az esetben pedig a sanda Corran lövedékének pályaadatait kapta meg. A célpontja a lövedék célpontjával egyezett meg, ami a sebességét illeti, a TIE csak megközelíteni tudta a rakéta sebességét. Mindehhez természetesen szükség volt egy felülírási kódra. Arra az esetre, ha ez a kód az ellenség kezébe jutna, a pilótának módjában áll kiiktatni a kódot, de ehhez a műszerfalán több gombot kell megnyomnia, mégpedig meghatározott sorrendben. Mindez a pilótától minimum két és fél másodpercnyi koncentrációt igényel.
Az interceptor pilótájának azonban pillanatnyilag megoszlott a figyelme.
A robbanólövedék becsapódott az elődje által ütött lyukba, és felrobbant. Átütötte az energiaalagút védőpajzsát. Szétszakadt kábelek, pajzslemezek röpködtek a levegőben, némelyek újabb kábeleket szaggattak szét. Szikraeső közepette terjedt a rövidzárlat. A környező épületek egy másodpercre elsötétültek, de a kisegítő rendszer azonnal átirányította az energiát.
Akkor becsapódott az interceptor is. Lényegesen lassabban szállt, mint a rakéta, és nagyobb is volt a tömege. Ezáltal nagy mennyiségű kinetikus energiára tett szert, s ettől több lett, mint egy rakéta. Mindennek tetejében az üzemanyagtartálya is felrobbant. Egyetlen energiakábel sem maradt épen.
***
Corran pilótafülkéjének üvegén túl minden sötétségbe borult.
***
- Tíz, kilenc, nyolc... - számolt Iillor kapitány.
- Nézd!
Felpillantott a kronométerről. A felső pajzs megrezzent.
- Hét, hat, öt...
A pajzs eltűnt.
- Projektort kikapcsolni, Jhemiti hadnagy - Iillor a csillagként szikrázó bolygóra pillantott. - Most kezdődik a coruscanti csata.